Magyar nevét hallva persze először is a nádra asszociálunk, ami óhatatlanul párosítható a vízzel, ám a szakirodalom szerint ez a középkori település a piócáról kapta a nevét, amit nadálynak hívtak. Így furcsamód a szó hangzása ma hasonlatosabb a szerb kifejezéssel, mint a magyarral.
Mai szemmel nézve kissé nehéz megérteni, hogy az etnikailag szinte tiszta szerb Nádaljának miért is van ilyen szép magyar elnevezése. A falunak 1891-ben 2330 szerb lakosa volt, 1910-ben pedig 2700-nál is több, csekély magyar és német lakossággal. 1991-ben 156, 2002-ben 163 lakosa vallotta magát magyarnak szemben az 1952, illetve 2202 szerb ajkú lakossal. Magyarán: ritka falu, melynek az utóbbi két évtizedben nőtt az összlakossága, s ezen belül a magyarok lélekszáma is.
A korabeli irodalom szerint a XX. század elején Nádalja lakosainak megközelítőleg 25%-a volt magyar nemzetiségű, később megfogyatkoztak, beolvadtak vagy a közeli magyar falvakba és városokba költöztek. A magyar nemzetiségűek száma állítólag ma sem annyi, mint ahogy a népszámlálási adatok mutatják, hanem több, mert sokan nem nyilatkoznak, jugoszlávnak vagy szerbnek vallják magukat. A falut egyébként 1699-ben kezdték szerbekkel betelepíteni, a törökök 1590-ben 19 adózó házat jegyeztek fel Nádaly helységnél. 1801-ben 100 család költözött a Palánka melleti Csébről a Sajkás kerületbe, akik 4716 hold földet kaptak a településen. A még megmaradt 500 holdat későbbi telepedésre tartották fenn. Tizenkét évvel később már felépítették templomukat, azaz épp 200 éve, 1813-ban épült fel az ortodox templom. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben a magyarok felégették, és a lakosság elmenekült. Egy évvel később a lakosság ismét visszatért, ekkor 182 ház volt itt. 1920-ig Bács-Bodrog vármegye zsablyai járásához tartozott, azóta Szenttamás község része.
A horgászok, vadászok kedvelt területe, de aki olcsó házat, jó minőségű földet keres, itt megtalálhatja. A falubeliek elsősorban a mezőgazdaságból élnek, noha a téglagyár újra kezdett működni, és ez nem csak valóságos csoda ezen a vidéken a XXI. század második évtizedében, hanem valóban munkalehetőséget kínál valamennyi helybelinek.
Érdekes az is, hogy itt született Momčilo
Tapavica, akit a magyar sportszakirodalom
Momcsillo Tapaviczaként említ, ugyanis részt vett az 1896-os athéni olimpián. Bronzérmes lett teniszben, ezzel
Magyarország egyetlen olimpiai teniszérmét szerezte meg. Ezenkívül 6. (azaz
utolsó) lett súlyemelésben, kötöttfogású bírkózásban pedig negyedik. Tapavica
1912-ben Szerbia színeiben indult az olimpián, elsőként ő képviselte, igaz nem
hivatalosan Szerbiát a rangos sporteseményen.
 |
| Nahát! Egy működő téglagyár Vajdaságban! |
 |
| Idén 200 éves a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett ortodox templom |
 |
| A katolikus templom szerény épülete előtt áll a harangja |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése