Nem csoda, hogy a vizek ölelésében az itt élők sorsa szinte összenőtt a náddal, melynek „aratása” decembertől március végéig tart, feldolgozása pedig a nyári hónapokban történik.
Szinte minden évben hallani lehet a helybeliek téli „gondűző” megmozdulásáról, mely mind inkább vállalkozás is, méghozzá olyan, amely megélhetést biztosít. A helyzet jó ismerői szerint túlzás nélkül mondható: a fél falu nádvágásból él. Az idénymunka persze nem könnyű, de kereseti lehetőségnek kiváló. Egy ügyes és szorgalmas nádvágó naponta 35-40 kévét képes levágni.
Persze nem csak az erzsébetlakiak (Belo blato) foglalkoznak nádvágással Vajdaságban. Van belőle bőven, különösen Bánátban. Amikor beköszönt a tél, a vizes területek „aranya” csak arra vár, hogy learassák.
 |
| Mind ritkább a kézi nádvágás a világon, de felénk még bőven van rá példa |
Erzsébetlakon
négy évtizeddel ezelőtt a helybeli szövetkezetben kezdték meg a nád
feldolgozását, jelenleg a faluban hat kisüzem dolgozik, amelyekben nádszövetet
– szigetelésre alkalmas nádlemezt és fedőnádat készítenek. Termékeik nagyobb
részét exportálják, főleg Németországba. Évente mintegy 150 nádszövettel
megrakott nyergesvontató hagyja el a települést.
Tavaly Erzsébetlakon nádvágó világbajnokságot rendeztek. A rendezvénnyel nyilván nem csak népszerűsíteni kívánják a nádat, vidékeink ősi növényét, hanem szeretnék ápolni a kézi nádvágás hagyományát is, hisz a levágott nádmennyiség java részét ma már gépekkel takarítják be. A rendezvény folytatásában bízva le kell szögeznünk, az sem mellékes, hogy ilymódon népszerűsíteni tudják a környezetkímélő nádszövetet, mint szigetelőanyagot.
Egyébként az alig másfél ezer (1342 a 2011-es népszámlálás szerint, ebből 33 százalék magyar, 39 százalék szlovák) lelket számláló, Nagybecskerektől még csak 20 kilométerre sem fekvő Erzsébetlak valóban különleges. Szinte érintetlen a környezet, békés és tiszta a táj. Szomszédságában 2160 hektáron fekszik az écskai halgazdaság, Európa egyik legnagyobb halastava. A szemben elterülő Császár-tó természeti rezervátum, ismert és igen népszerű kirándulóhely. Mintegy 295 madár- és 20 halfajta él a vidéken. Az 1600 hektáros rezervátumot Szerbia különleges jelentőségű területei között az első kategóriában tartják számon, a ramsari egyezmény alapján pedig a világ legjelentősebb vizes élőhelyei közé tartozik. Zöld út, tájház, falusi turizmus szolgálja mindannak érdekét, hogy látogatókat vonzanak magukhoz, és ebben nem tévesztettek célt.
 |
| A telepítés éve, 1866 áll a Tájház homlokzatán |
 |
| A római-katolikus templom |
 |
| Aki nyáron érkezik, csodálatos fasor között vezet el az útja |
 |
| Íme a bizonyíték a helyesírási hibával kiírt Erzsébet Lak |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése