2015. május 29., péntek

A Dunđerski család fénykora és hanyatlása

 
Mi maradt a hatalmas vagyonból?
Felsorolni is nehéz lenne a Hercegovinából származó, egyik legmódosabb és legismertebb vajdasági szerb család, a Dunđerskiak három évszázad alatt összegyűjtött vagyonát. Nem is vállalkoznék erre a lehetetlennek tűnő feladatra, még akkor sem, ha a kommunista hatalom a II. világháborút követően egy tollvonással nem tette volna tönkre ezt a nagyratörő, a monarchiában igencsak sikeres családot. A Dunđerski-leszármazottak most ugyanúgy kérik vissza a családi vagyont, mint sok másik, és sajnos úgy tűnik ugyanolyan halvány reménnyel, mint mások.

– Az újvidéki Duna utcai házunk előtt megálltak a teherautók, és elvittek szinte mindenünket. Anyámnak és apámnak meghagyták az ágyát, két ruhásszekrényt, asztalt székekkel, apám szobájában a szekrényt, csak azért, mert nem tudták szétszerelni – emlékezett vissza évekkel ezelőtt Nadežda Dunđerski, Đorđe Dunđerskinek, a II. világégés előtti időszak egyik legtehetősebb vajdasági iparmágnásának és földbirtokosának a lánya.


Lazar Dunđerski lányaival
Családja a törökök elől menekült északra mintegy három évszázada. Először Szabadka környékén telepedtek le, majd a Rákóczy-szabadságharc után Szenttamásra költöztek. Itt teremtette meg Avram Dunđerski a családi jólét alapját, mintegy 60 lánc föld megszerzésével. Az igazi áttörést fia Gedeon hozta meg, aki kiváló üzleti érzékkel rendelkezett. Gedeon legidősebb fia, Sándor hatalmas birtokot vett Óbecsén, és mind a négy fiára több lánc földet hagyott. Egyikük, Bogdan (1861-1943) Óbecse határában 2600 hold földdel rendelkezett, elsőosztályú ménest tartott, nagyúri kastélyt építtetett, melyet ma Fantast Szállóként emlegetünk.



 
Lenka
Gedeon egy másik fia, Lazar Dunđerski (1833-1917) a XIX. század második felében tett szert óriási vagyonra. Az egykori monarchia legnagyobb gabonakereskedőjének tartották, időnként 40 000 hold földet is művelt, és akár 11 000 vagon búzát értékesített a piacon. Dunđerski gabonaszállító hajói állítólag a Dunán Bécsig, a Tiszán Szegedig, továbbá a Száván, a Dráván a Bégán, valamint a bácskai csatornákon hajóztak. Fivéreivel együtt szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkozott. Újvidéken, Nagybecskereken, Belgrádban, Inđiján vásárolt gyárakat, emellett két alkoholgyárat, két sörfőzdét és egy repcefeldolgozó üzemet épített Dunacsében (Čelarevo), Nagybecskereken, Kölpényben (Kulpin), Szenttamáson, Újvidéken... Ő alapította az újvidéki Központi Hitel Intézetet, az Újvidéki Nemzeti Színház megalapításához is köze volt. Nagy emberbarát, a szerb kultúra kimagasló mecénása volt, és pénzét gyakran az eladósodott magyar nemesek birtokainak felvásárlásába fektette. Mindemellett 11 gyereke volt, közöttük a már emlegetett Đorđe Dunđerski (1873-1950), dr. Gedeon (1875-1939), Milka, Olga, Lenka – Laza Kostić költő nagy szerelme, aki a szerb költészet egyik legszebb versét ihlette, a Santa Maria della Salutét.
 
Lazar Dunđerski
Đorđe Dunđerski

Dr. Gedeon Dunđerski otthona Dunacsében volt, ahol kiterjedt földbirtokai mellett övé volt a sörgyár, a kendergyár, a malom, óriási ménes… Újvidéken 1923-ban Ikarus néven repülőgyárat létesített, amit később Zimonyba helyezett át. Nagy érdemei vannak a rakovicai repülőgépmotor gyártásának beindításába is. Đorđere apja, Lazar a bácsi és a kölpényi birtotok vezetését bízta, ő a mezőgazdasági feldolgozásban látta a jövőt. Nevéhez fűződik a kamendini sertéstenyésztés megalapozása, szintúgy a zöldségféle-feldolgozás ipari szintre emelése az újvidéki Kulpin konzervgyárban. Nem mellesleg Đorđe az Újvidéki Vásár egyik alapítója is. A II. világháború után elítélték azzal a váddal, hogy együttműködött az ellenséggel, s ennek nevében az összes vagyonától megfosztották. Ekkor vesztette el a kastélyt, a majorságokat, 3000 hektár földet, mely Kölpénytől Szenttamásig húzódott, a Grafikai Intézetet (a mai Grafika), a Sloboda Szállodát Újvidék szűk központjában, és sok mást.
– Amikor csaknem ötven év után, 1990-ben bementem a kölpényi kastélyba, a falon Tito díszelgett mintegy 3 méter magas olajfestményen. Semmi más ott nem volt. A kastély mögötti parkban őzek és pávák helyett valóságos dzsungel fogadott. Amikor ezzel szembesültem, elhatároztam, hogy a család tekintélyének és vagyonának visszaszerzésére szentelem az életem – mondta akkoriban újságíróknak Nikola Tanurdžić, Nadežda fia, Đorđe Dunđerski unokája. Küzdelme – ismereteink szerint – azóta is tart és korántsem zárult le.
 
A dunacsébi kastély egykor dr. Gedeon Dunđerski otthona volt

A kölpényi kastély múzeumként működik

A Dunđerski-család négy legismertebb „fészke” közül a legpompásabb az Óbecse közelében levő, Fantast néven ismert szálloda, egykori kastély

A dél-bánáti Istvánvölgyén (Hajdučica) sem volt járatlan a Dunđerski-család, ha ilyen kastélyt építtettek
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése